Dilidoki, agyturkász, pszichomókus – Ki valójában a pszichológus?
A pszichológus szónak annyi szinonimájával találkozhatunk az online és a nyomtatott sajtóban, hogy nem csoda, ha felmerül bennünk a kérdés, vajon jogos-e a használatuk a köznyelvben. Rögtön az elején szeretnénk leszögezni, hogy egy pszichológus minden esetben diplomás szakember, tehát tanulmányait nem egy néhány hetes képzésen végezte. Tudását nem két hét alatt sajátította el.
A pszichológiai segítségnyújtás, mint segítő folyamat, illetve tanácsadás nem is lehetne természetesebb napjainkban. Felnőttek és gyermekek számára egyaránt igénybe vehető szolgáltatás.
Milyen problémák kezelésében nyújthat segítséget a pszichológiai segítségnyújtás felnőtteknek?
Bárkivel előfordulhat, hogy az életében olyan problémákkal kell megküzdenie, amelyekhez egyedül kevésnek érzi magát. Sok esetben nagy segítségünkre lehet egy jó barát, egy családtag, vagy akár egy szomszéd is, ám vannak olyan helyzetek, amikor egyértelműen indokolt egy szakember objektív, profi segítsége.
A stresszkezelés, konfliktuskezelés és a munkahelyi nehézségek bármelyikünk napjait megnehezíthetik. Egy pszichológus emellett családi problémák, párkapcsolati nehézségek, szerepkonfliktusok és pályaválasztási nehézségek esetén is segítségünkre lehet. A nehéz krízishelyzetek, és önértékelési problémák szintén indokolttá tehetik külső szakember bevonását.
Miben segít a pszichológus? Egy profi szakember sosem mondja meg, hogy lépésről lépésre hogyan kellene megoldani a problémáinkat. Közösen keressük meg a megoldást a kérdéseinkre, így közben mi is rengeteget tanulunk és fejlődünk.
Vigyük-e a gyereket is pszichológushoz?
Sok szülő számára kérdés, hogy rábízza-e gyermekét egy pszichológusra, vagy más szakemberrel (óvónővel, tanárral, szociális munkással, stb.) beszélje meg inkább a problémáit.
Napjainkban maga a tény, hogy egy gyereknek pszichológus segítségére van szüksége, egyáltalán nem meglepő, azt azonban fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekterápia a 3-18 éves korú gyerekek pszichés megsegítését tűzi ki célul. Az ennél fiatalabb gyerekeknél a mama-baba terápia alkalmazható a felmerülő problémák megoldására.
A pszichológiai segítségnyújtás számos probléma esetén segíthet a gyermekeknek, és szüleiknek. A nevelési nehézségek, hiszti, dühroham, magatartási- és beilleszkedési problémák, illetve a testvérféltékenység mellett érdemes pszichológushoz fordulni táplálkozási zavarok, alvászavarok, enuresis (bepisilés) és obstipáció encopresis (székelési problémák) fennállása esetén is.
A körömrágás, tic, éjszakai felriadás, dadogás, a pszichoszomatikus betegségek, a kamaszkori elakadások, a hiperaktivitás, az óvoda- és iskolafóbia, az önértékelési problémák, és a gyászfeldolgozás szintén indokolttá teheti szakember bevonását a probléma kezelésébe.
Kínos-e bevallani, hogy pszichológushoz járunk?
A felnőtteknél, illetve a gyermekeknél más eszközökkel történik a pszichológiai segítségnyújtás. Amíg a gyerekeknél gyakori a játék, a mese és a bábterápia, addig a felnőtteknél jellemzően más módszerekkel dolgozik egy pszichológus. A tanácsadási folyamat általában néhány hónapig tart.
A válasz tehát a kérdésre, hogy kínos-e bevallani, hogy pszichológushoz járunk, egyértelműen nem. Sőt, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy van olyan személy a környezetünkben, akinek szintén szakember segítségére lehet szüksége, ne féljünk bevallani, hogy nincs egyedül a problémáival. Pszichológushoz járni nem ciki. Sokkal inkább egy döntés, amely közelebb visz az általunk várt és áhított megoldáshoz, és megküzdési stratégiákhoz.